avagy miért kellett nekem a „gyomorszűkítő napok” és a kalóriaszámolós indulás?
Sokan mondják, hogy fejben dől el minden – és hát be kell valljam, az életmódváltásban (főleg a fogyásban) ez tényleg igaz. Nekem legalábbis teljesen így működött. Évekig halasztgattam, majd hirtelen jött egy „villanás”: elhatároztam, hogy elég, most kezdődik a változás! Sokkal egyszerűbb, ha magadnak teszed meg ezt a döntést, mintha már az orvos mondaná ki a végszót.
Miért hagyja el magát az ember addig?
Ezt a mondatot annyiszor olvastam már más oldalak hozzászólásaiban. Valahol igaz, de amíg nem vagy rá lelkileg felkészülve, amíg az étel egy örömforrás, amíg stresszes vagy és azért eszel, addig egyszerűen nem mindenki tudja kikényszeríteni magából, hogy változtasson. Mert annyi minden mással van elfoglalva… Az ember nem érzi, hogy már túl sok, a „most épp ez az utolsó dolog, amivel foglalkozni akarok” mindig ott lebeg. És persze jönnek az önigazolások:
- „Nem is eszem olyan sokat.”
- „Ebben a kis nasiban nincs is szinte kalória”
- „Majd holnaptól jobban figyelek…”
- Az én legnagyobb önigazolásaim „Az ülőmunka és a munkarendem teszi, ilyen a genetikám”
Majd egy reggelen a tükörben vagy a fényképen realizálod: „ez nem én vagyok, nem ilyen akarok lenni…” És akkor dönteni kell.
Evésszeretetből túlsúly
Én szeretek enni, szeretek jóllakni, imádok nassolni. Ez az egyenes út a plusz kilókhoz. Változtatni nem könnyű: figyelni, mennyit, mikor, mit ehetsz; elfogadni, hogy nem ehetsz bármit, vagy ha igen, akkor csak mértékkel – ehhez tényleg vasakarat kell.
Mi vált be nálam?
Az első napok a legnehezebbek – nálam ez a „gyomorszűkítő időszak”. Meghatároztam egy napi kalóriamennyiséget, és besegítettem magamnak extrudált kenyérszelettel reggelire. Ez konkrét kalória, nincs mellébeszélés: valami könnyű feltéttel, paradicsom, uborka, – egyszerű, gyors, kevés kalória, így ebédre többet engedhettem meg magamnak.
- Ebéd: mindig alacsony kalóriás hozzávalókból állítottam össze, így a mennyiség hiánya nem volt akkora stressz.
- Vacsora: újra egyszerű, mint a reggeli.
Ha éhes voltam tízóraira, uzsonnára ettem egy 0%-os gyümölcsjoghurtot, egy zero cukros túrórudi, vagy néha egy kis marék natur magot (mogyoró, mandula, kesudió).
Ezt csak az első pár napban csináltam ennyire drasztikusan. Hozzá kellett szoktatnom magam a kevesebb ételhez.
Összefoglalva: az én túlélős checklistem
- Jó kalóriaszámláló app keresése.
- Napi kalóriakeret meghatározása.
- Péksütemények, édességek, sós nasik tiltólistára kerültek.
- Rengeteg folyadék.
- Számolás, tudatosság minden falatnál.
Az első két hét alatt lement 3-4 kg – nyilván főleg víz, de ez iszonyú nagy löketet adott, hogy folytassam.
Tanulság:
A kezdet sosem egyszerű, de kis humorral, kitartással és sok apró sikerekkel tényleg el lehet indulni! Nálam legalábbis minden fejben dőlt el – de ha már elindultál, a tested is hozza a többit.
Ha kíváncsi vagy a következő tapasztalataimra, vagy saját tippjeidet osztanád meg, bátran írj hozzászólást!